Sűrített levegős berendezések tartozékaiA sűrített levegős rendszerek az ipar szinte minden területén megjelennek. Felhasználási területüket tekintve megvalósíthatják a különböző nyitó és záró szelepek vezérlését, szerszámokat működtethetnek vele, mint például a nyomatékkulcs illetve a légáram direkt felhasználásának segítségével festőpisztolyokat, szárítóberendezéseket üzemeltethetnek. Előállítása a légköri levegő tömörítésével, kompresszorokkal valósítható meg. Ennek a folyamatnak nagymennyiségű hő a mellékterméke, ezért a kompresszorokat hőcserélővel látják el. Hatékonysága elmarad a hidraulikus rendszerektől, de kezelhetősége révén elterjedtebb technológiát valósít meg. A különböző veszteségek kimeneti tényleges értékét, az elosztás és felhasználás veszteségeit és az optimális rendszer kialakításához alapul szolgáló hármas paramétert — a nyomás, a mennyiség és a minőség határozza meg. Általánosságban a hasznos munkát a befektetett energia és szállítási veszteségek, ezen belül a hálózati nyomás veszteség, valamint a kompresszor által előállított meleg levegő lehűtésére fordított energia hányadosa adja meg. Ez az érték 24-32%-os tehető. Törekedni kell a korábban felsorolt veszteségek csökkentésére. A fogyasztók átlagos névleges túlnyomásigénye 6,0 bar. 
Ábra: Hidraulika és pneumatika, „ A nyomás és a teljesítmény kapcsolatát mutatja be a fenti ábra, melyen egyértelműen látszik, hogy 100%-os teljesítményhez 6,0 bar túlnyomás szükséges. Ha csökken a hálózati nyomás, akkor erőteljesen csökken a leadott teljesítmény is, mert 1,0 bar nyomáscsökkenés hatására a teljesítménycsökkenés mértéke 20%. Kedvezőtlen a helyzet akkor is, ha a fogyasztók 6,0 bar-nál magasabb nyomást kapnak. Ez ugyan a fenti ábra szerint degresszív teljesítménynövekedéssel jár, de egyidejűleg az igényelt sűrített levegő mennyiség megnövekedéséhez is vezet, mert 0,5 bar nyomásnövekedés a levegőfogyasztás 10%-os emelkedését okozza.” A megfelelő rendszertervezés ezért, fontos hiszen a nyomás veszteség a pneumatikai szerszámok hatékonyságát kedvezőtlenül változtathatja meg ami, ugyan ezen szerszámok látszólagos működésében nem tükröződik, azonban az üzem termelékenységére kihat. Rendszerszerű üzemeltetéshez szükséges elemek nélkül a működtetés a fentebb felsorolt okok miatt hiányosságokat szenvedhet. Ezek a kiegészítő elemek a következőek: 1. Levegőszűrők Levegőszűrők
Ezek a szűrök egy menetben semlegesítik a szilárd, folyékony és gáz nemű anyagokat. Jellemzően a porfrakciót, a vizet, az olaj aeroszolokat és a hidrokarbonátokat. Nyomásérzékelők, indikátorok és szabályzók
Olajleválasztók, víz leválasztók A kompresszió során a levegőben található változó mennyiségű páratartalom lecsapódik és víz formájában kiválik, mivel a sűrített levegőt le kell hűteni a munkahőmérsékletre ez a páratartalom az atmoszférikus harmatpont alá esik, beszélhetünk továbbá a nyomás alatti harmatpontról is ami szintén a víz kiválását eredményezi. Ezt a vizet el kell távolítani a rendszerből, mert ez nem jelenhet meg a felhasználási helyeken. Erre több megoldás is született, ilyen az adszorpciós és a hűtve szárítás. Előbbi esetben a levegőben található nedvességet az adszorbens anyag fizikailag, a felületén kapilláris kondenzációval megköti, miközben a levegő hőmérséklete nem változik meg. Jellemzően használt anyagok:
A hűtve szárítás ismertetése a 4. pontban olvasható. A víztelenítés megvalósítható továbbá elektronikus kondenzációs szárítókkal is. A szivattyú a kondenzátum vagy bármely más nem agresszív folyadék teljesen automatikus leeresztésére szolgál a sűrített levegős rendszerből. Az egységek bármilyen külső alkalmazásként külső leeresztőként telepíthetők. A kondenzátum összegyűlik a gyűjtőtartályban. Ha a szint elég magas, elegendő kondenzvíz keletkezik a rendszerből levegő elvesztése nélkül. A folyadékszintet a pontos kapacitív szintérzékelő érzékeli. Speciális öntisztító közvetlen működésű szelep biztosítja a megbízható működést. A munkafolyamatok, amelyek a sűrítés folyamán kenést igényelnek ásványolajakat juttatnak a légáramba. Ez a sűrítés elengedhetetlen eszközeiből a sűrítő munkahengerekből származik. Ezek a súrlódó alkatrészek zökkenő mentes munkáját, korrózió védelmét és élettartamát növelik. Megemlítendő, hogy ezekhez az ásványi olajokhoz különböző adalékokat adnak a kedvező tulajdonságok elérésének céljából. Ilyenek lehetnek például a viszkozitást fokozó adalékok. A túl kicsi viszkozitás viszont növeli a mozgó alkatrészeknél a résveszteségeket, amely még az üzemi nyomástól is függ. A viszkozitás értékét e három szempont együttes figyelembevételével kell megválasztani. Kisebb nyomásokhoz kisebb, nagyobbakhoz nagyobb viszkozitású olajokat használnak az ellentétes követelmények kielégítésére. Nagy előnyük, a 600°C feletti lobbanáspont, ezért nem tűzveszélyesek. A folyadék maga nem ég, csak a gőzei. Hátrányuk, hogy a szerves anyagokat megtámadják, pl. a tömítéseket, felületbevonó festékeket stb. Ezeket az olajokat szintén el kell távolítani a légáramból. A mellékelt képen egy kombinált szűrő látható, amely mindkét frakció szűrését lehetővé teszi. Hőcserélők, levegőhűtők és szárítók
Kérjen árajánlatot, információt!Melyik termékünk, szolgáltatásunk után érdeklődik? |
SzolgáltatásainkSzűréstechnológiai termékeink, ipari szűrők, szűrőbetétek, kellékanyagok, szűrőberendezések forgalmazása mellett az Indufil Kft. különböző szolgáltatásokkal, mérnöki/gazdasági tanácsadással, technológia tervezéssel és a komplett szűréstechnológia kivitelezéssel áll partnerei rendelkezésre. |
A levegőszűrők a légkörben, illetve az üzemi levegőben áramló általában porszerű szilárd részecskék leválasztásáért felelős berendezések, amelyek elhelyezésüket tekintve lehetnek a szívóoldalon és nyomóoldalon. Kialakításuk ezért eltérő. A szívóoldali levegőszűrők nincsenek nagy nyomásnak kitéve és az előszűrésben játszanak szerepet jellemzően keretes vagy paplan szűrők. A nyomóoldali levegőszűrők különféle nyomás tartományokra kifejlesztett jellemzően patronos kivitelű változatos töltetű egységek. A kisebb 5-től egészen a több száz bar-os tartományig. A kisebb tartományokhoz tartozó szűrőket olcsóbb [IHP] műanyagházzal, míg a nagyobbakhoz hegesztett alumínium, acél és nemes acél házzal forgalmazzák. A betétek acélhálóval erősítettek, különböző szemcseméretek szűrését teszik lehetővé az 5 µm-től akár a 0,01 µm-ig. Aktívszenes betétekkel is rendelhető, ami a gáznemű anyagokat is kiszűri a rendszerből.
A nyomásérzékelők lehetnek szelepek, analóg és digitális berendezések. Nyomásváltozások mérésére, üzemképesség kijelzésre alkalmasak. A digitális berendezés egzakt számokkal írja ki az értékeket, míg az analóg mérők egy bizonyos tartományban mutató segítségével jelzik az aktuális állapotot. Mind a kompresszorba, mind a hálózatba telepíthető. Rádiófrekvenciás jeltovábbítással vagy direkt huzalozással távoli elérést valósít meg, ami akár azonnali beavatkozást tesz lehetővé, de a helyszíni leolvasás is kimerítően tájékoztat az aktuális állapotról.
„ A hőcserélőben a levegőt + 2 °C-ra hűtik le, és a lehűlés során kiváló vizet nagyteljesítményű cseppleválasztókban kivonják. Azért, hogy a hálózatba ne + 2 °C-os hideg sűrített levegő kerüljön, egy levegő-levegő hőcserélőben a hideg levegőt a kompresszorból érkező meleg sűrített levegővel felmelegítik. Ennek alapján tehát egy kompresszorból kilépő 7,0 bar nyomású és + 35 °C hőmérsékletű sűrített levegő a szárítón való keresztülhaladás után, abból 7,0 bar-on, + 30 °C-os hőmérséklettel és + 2 °C-os nyomás alatti harmatponttal lép ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a levegőből nedvesség mindaddig nem válik ki, amíg az a hálózatban haladva + 2 °C alá le nem hűl. A hűtveszárítók által elért nyomás alatti harmatpont függ a szárítóba belépő levegő adataitól. A gyártók a mennyiséget a kompresszor szívóoldali paramétereire (+ 20 °C és 1,0 bar) átszámolva adják meg, míg a szárítóba való belépéskor + 35°C-os sűrített levegő hőmérséklettel és 7,0 bar nyomással számolnak. Ettől eltérő tényleges értékek esetén a szárítók katalógusban megadott adatait korrigálni kell. Hűtveszárítókat ma igen széles teljesítmény-tartományban lehet kapni, szériában 0,3—300 m³/perc között, speciális igények esetén akár egészen 10.000 m³/perc-ig gyártanak.”