A robbanás biztos porszívó szénpor elszíváshoz

Cégünket egy világhírű gyógyszergyár kereste meg, gyógyszertári forgalomba kerülő finom szénporadagoláskor fellépő kiporzás miatt. A megoldást egy porrobbanás ellen kifejlesztett robbanás biztos porszívó jelentette, amelyre elszívó kart erősítettünk.

A berendezés megfelel az 2006/42/EK irányelvben” és az „ATEX 2014/34/EU irányelvben”  rögzített szabályozásnak és D 22- es zónában a vonatkozó biztonsági utasítások betartásával használható.
Az elszívó berendezés szikramentes technológiával készült, szikramentes légterelővel ellátott, tehát az egység minden szükséges biztonsági protokollal ellátott. Minden fém alkatrész EPH pontba kötve, ezek ellenőrzése minden használat előtt szükséges!

Az élelmiszeripari és gyógyszeripari termékek előállítása, feldolgozása, tűzveszéllyel is járó folyamatok. Ebből a szempontból különösen veszélyesek a porított termékek gyártásával foglalkozó üzemek, ugyanis porrobbanás bekövetkezésével is számolni kell. Ez a jelenség a modern technológiai berendezések és szigorú tűzbiztonsági előírások alkalmazása mellett is bekövetkezhet, ezért a porrobbanások tanulmányozása, vizsgálata elengedhetetlen a hatékony megelőző intézkedések kidolgozásához a porrobbanások jellemzőit, megelőzési, kárcsökkentési lehetőségeket mutatjuk be.
A por- és gázrobbanás között nagy a hasonlóság. A por égésének, robbanásának reakciósebessége annál nagyobb, minél finomabbak a porszemcsék.
Porrobbanás szempontjából általában a 100 μm-nél kisebb frakciók a veszélyesek.
Robbanási határkoncentrációval jellemezzük a por-levegő keveréket. Alsó robbanási határkoncentráció mértékegysége g/m3. A reakcióképes por egységnyi térfogatú és meghatározott állapotú levegőben mérhető legkisebb mennyisége, amelynél külső gyújtóforrás, vagy meghatározott hőmérséklet emelkedés hatására a keverék már felrobban.
Felső robbanási határkoncentráció mértékegysége szintén g/m3. A reakcióképes por egységnyi térfogatú és meghatározott állapotú levegőben mérhető legnagyobb mennyisége, amelynél külső gyújtóforrás, vagy meghatározott hőmérséklet emelkedés hatására a keverék már nem robban fel. A porok felső robbanási határkoncentrációja olyan magas, hogy a legtöbb esetben gyakorlati jelentősége nincs, hiszen ilyen koncentrációt alig lehet elérni [1].
A különféle éghető anyagok pora a gyújtóforrás energiájától függően különféleképpen viselkedik, ezért a porokat tűzveszélyességük alapján három csoportba sorolhatjuk.
A könnyen gyulladó éghető anyagok pora már alacsony koncentráció mellett, csekély energiájú gyújtóforrás (akár egy szikra) hatására is meggyullad és az égés gyorsan terjed a teljes portérfogatban. Ebbe a csoportba sorolhatók leginkább az élelmiszeripari porok, többek között a liszt, a cukor, a keményítő, a kakaó.
Közepesen gyulladó éghető anyagok porai, amelyek csak magas porkoncentráció és nagyobb energiájú gyújtóforrás hatására kezdenek égni (elektromos ív). Ebbe a kategóriába például a fűrészpor, a bőr pora tartozik.
A nehezen éghető porok csoportjába azok a porok tartoznak, amelyek bár éghető anyagok, nem képesek arra, hogy a levegőben tartósan lebegjenek. Ezek a porok, porkeverékek közönséges körülmények között nem gyújthatók meg. A por meggyújtása és az égésnek a por teljes tömegére történő átterjedése, csak az éghető por és levegő-keverék meghatározott aránya esetén lehetséges.
A porképződéssel járó technológiát alkalmazó üzemekben tűzmegelőzési szempontból fontos, hogy a képződő por alsó robbanási határértékét és koncentrációját üzemi feltételek között kell meghatározni, ugyanis a laboratóriumi eredményektől adott esetben kisebb-nagyobb eltérés is mutatkozhat.
Robbanás akkor jöhet létre, ha jelen van az éghető anyag, a levegő és a gyújtóforrás. Bármelyik kizárásával a robbanás nem jön létre. Esetünkben a finom szénpor, mint éghető anyag és a levegő nem zárható ki, de gyújtóforrás elemzéssel a lángot, szikrát vagy forró felületet illetve a statikus íveket megfelelő óvintézkedésekkel kiszűrhetjük.

Ez a hír másokat is érdekelhet! Oszd meg!